Az orvostársadalom szájkosarat kapott a kormányzattól, és ez óriási probléma

 Tavasszal indult a Magyar Orvosi Kamara és a Válasz Online közös egészségügyi podcastja azzal a céllal, hogy az ellátórendszert – annak kihívásait, problémáit, de vívmányait és eredményeit éppúgy – bemutassa szakértők megszólaltatásával, közérthető módon. Hiánypótló kezdeményezésről van szó, hiszen a kormányzat bő évtizede gyakorlatilag teljes nyilatkozatstopot rendelt el a közfinanszírozott rendszerben dolgozók számára, mint ahogy kívánnivalót hagy maga után az adatok transzparenciája is. Élő Anitával, a Válasz Extra podcast szerkesztő-műsorvezetőjével beszélgettünk arról, a szakújságíró szemüvegén keresztül hogyan is néz ki a hazai egészségügy, illetve a döntéshozatal és a nyilvánosság kapcsolata.

– Milyen célkitűzés hívta életre a MOK és a Válasz Online együttműködését és podcastot?

– A kamarától érkezett az igen megtisztelő felkérés, hogy indítsunk egy műsort, amelyben az egészségügy helyzetét közérthető módon mutatjuk be. A célközönség elsősorban a biztosítottak, vagyis mindazok, akik a bérükből levont adó és hozzájárulás formájában finanszírozzák a rendszert, ezáltal pedig jogos elvárásuk lehet, hogy tudják, mi valósul meg – vagy épp mi nem – a pénzükből. De a visszajelzések alapján komoly hallgatottságra tettünk szert a szakma és a kormányzat részéről is. Ezt jelezi az alkalmasint több száz hozzászólás a közösségi médiában és a Youtube-on, illetve hogy Takács Péter egészségügyi államtitkár is visszatérő kommentelőnk.

– Milyen tematikát követ a műsor?

– A MOK tavaszi plakátkampányát vettük alapul, amikor egy-egy igen beszédes statisztikai adattal érzékeltették, mi is a helyzet az egészségügyben, hogy mekkora a baj. Ezek az információk bár önmagukban is sokat elárulnak az ellátórendszer hiányosságairól, ugyanakkor mélyebb elemzést és értelmezést is megkívánnak, amire a podcast megfelelő kereteket biztosít. A sorozat tavaszi kezdete óta immár közel tucatnyi műsor készült; az egészségügy finanszírozásától eljutottunk bizonyos szakterületek problémáinak feltárásáig. Példának okáért kiváló szakértők segítségével mutattuk be a háziorvosi ellátás kihívásait, most pedig a szülészeti ellátás van a fókuszban. Törekszem arra, hogy a vendégek között mindig legyen egy szakorvos, aki belülről látja a helyzetet, és egy elemző, aki kontextusba helyezi a tapasztalatokat.

– Az állami ellátórendszerben hosszú évekkel ezelőtt nyilatkozatstopot rendelt el a kormányzat. Ilyen feltételek között hogyan lehet beszélgetős műsort készíteni?

– Ezen a helyzeten javít a MOK közszolgálati szemlélete. Miközben megmarad az én szerkesztői, újságírói szabadságom, a műsorban megszólaló orvosok mint kamarai tagok, tisztségviselők nyilatkoznak, tehát formailag nem azt az állami fenntartású ellátóhelyet képviselik, ahol egyébként tevékenykednek. A szakmai tudás, a tapasztalatok és a problémák, vagy épp a jó gyakorlatok ismerete azonban adott és ily módon kommunikálható is.

Az orvostársadalom szájkosarat kapott a kormányzattól, és ez óriási probléma. Sokat ártanak ezzel az ellátórendszernek, de nem támogatják a lakosság információhoz való hozzájutását és az egészségügyi ellátórendszerhez való viszonyát sem. A szabad médiaszereplések révén húsz évvel ezelőtt még voltak sztárorvosok. Szinte mindenki tudott mondani egy genetikust, szülészt, sebészt, fül-orr-gégészt, akik hitelesen beszéltek egy-egy súlyos népegészségügy problémáról, be tudták mutatni az orvosszakmai szempontokat, eredményeket.

Ezzel szemben a nyilatkozatstop következménye az egészségügyben tapasztalható siralomvölgy-hangulat, hiszen az orvosok, ápolók legfeljebb titokban, suttogva mernek beszélni az egyébként súlyos, a betegellátás minőségét is meghatározó problémákról. És ugyanígy, komoly gond az adatok hiánya, illetve azok megismerésének ellehetetlenítése is.

– Ön szerint mi az oka ennek a kormányzati hozzáállásnak?

– Feltételezésem szerint az, hogy a felszín alatt tartják azokat a problémákat, amelyek megoldásához sokszor komoly érdeksérelmekkel járó kormányzati intézkedésekre lenne szükség. Holott az elemzésre alkalmas mérések, adatok és azok közérthető módon való bemutatása, egyszóval a transzparencia nélkül lehetetlen a problémák beazonosítása. A valóságot ilyen körülmények között nagyon nehéz megjeleníteni, és ami legalább ekkora gond, az egészségügy mai hősei, a mostani Petz Aladárok és Jahn Ferencek ismeretlenek maradnak.

– Ilyen feltételek között újságíróként hogyan tud tájékozódni és hiteles képet adni az egészségügyről?

– A háttérben sokan megosztják, mit tapasztalnak a saját szakterületükön. Előfordul, hogy több hetet töltök el egy vidéki intézmény működésének megfigyelésével, amelynek során még ha arc és név vállalása nélkül is, de mégis csak első kézből kapok információkat. Így sikerült megismerni például, mit okoz a humán erőforrásra nézve az, ha a megyei centrumokhoz kerül egy térség ellátásának szervezése, és egy-egy osztályt bezárásra ítélnek. Az átvezényléssel járó tortúrát ugyanis sok ápoló egyszerűen már nem vállalja be: azt, hogy ötpercnyi kerékpározás helyett órákat utazzanak a munkába és vissza. Inkább felmondanak és házi ápolónak állnak, a közellátás pedig ember nélkül marad.

A másik fontos információforrás az elérhető adatok kikutatása és kielemzése. Példának okáért hosszú idő óta vizsgáljuk a várólistákat, amelyekből fontos információkat tudunk kinyerni, de nagyon beszédesek a magán- és közintézményi szülészetek adatai is: ezekből kiolvasható, miként tör előre a magánszektor, amit döntéshozók tétlenül néznek.

– Talán mert a szándékaiknak megfelel a folyamat.

– Annyiban biztos, hogy a magánegészségügyben is jelen van a NER, valószínűleg sokkal nagyobb mértékben, mint ahogy az szabad szemmel látható.

– Térjünk vissza a podcasthoz: tervezi-e Takács Péter államtitkár meghívását a műsorba, hogy ne csak a kommentfalon fejtse ki véleményét?

– Közismert, hogy a MOK és az egészségügyi kormányzat között igen komoly feszültség van, ám látható az is, hogy az államtitkár egyre kevésbé szakpolitikusként, mint inkább pártpolitikusként nyilvánul meg. Nagy szakmai kihívás lenne Takács Pétert és a MOK elnökét, Álmos Pétert egy asztalhoz ültetni úgy, hogy végre a szakmai érveik ütközzenek. Meggyőződésem, hogy egy kulturált, szigorúan szakmai szempontok mentén zajló vita használna az egészségüggyel kapcsolatos közbeszédnek is.

Ajánljuk tehát kedves olvasóink és kollégáink figyelmébe a Heti Válasz című folyóirat Válasz Extra podcast-sorozatát, mely teljes terjedelmében meghallgatható az online streaming felületeken, kivonatolva pedig bele tudnak olvasni a  valaszonline.hu oldalon.

Facebook
LinkedIn