2025. novemberében az Országos Elnökség nevében megkerestük a 2026. áprilisában parlamentbe készülő pártokat, hogy egészségügyi programjuk felől érdeklődjünk a számunkra legfontosabb kérdések mentén. Mivel 2026. januárjáig nem érkezett visszajelzés, levelünket ismét elküldtük a címzettek listájának. Terveink szerint a pártok válaszát, ha jön, folyamatosan közzétesszük, ám eddig csak a Mi Hazánk Mozgalom, a TISZA Párt, illetve a Demokratikus Koalíció jelzett vissza, választ pedig csak előbbi két párttól kaptunk.
Az alábbiakban a Mi Hazánk Mozgalom válaszát ismertetjük. Kérésünkre válaszukat egy hosszabb, és egy rövidebb, olvasóbarátabb formában is közölték.
******
1. Hogyan változtatnák meg az alapellátás (háziorvosok, házi gyermekorvosok, védőnők, alapellátó fogorvosok) struktúráját, kompetenciáit, finanszírozását?
A Mi Hazánk Mozgalom az alapellátás megerősítése érdekében az egyetemi évektől kezdődő életpályamodellt vezetne be. Megszüntetnénk a különbséget az alap- és szakellátás finanszírozásában, a praxis működési feltételeit teljesítményarányos állami támogatással biztosítanánk, az üresen álló praxisokat állami pályázatok útján töltenénk be. Bővítenénk a háziorvosok szakmai kompetenciáját, a felesleges terheiket csökkentenénk.
Az Országos Mentőszolgálatot kivonnánk az alapellátási ügyeletből, a mentőállomásokat, gépparkot fejlesztenénk és bővítenénk. A hatékonyabb és gyorsabb érkezés érdekében szűkítenénk az ellátási körzeteken és sürgős eseteknél engedélyeznénk az éjjeli helikopterrepülést. Fontos feladat a betegutak rendbetétele, valamint a mentősök „taxiként” történő kihasználásának a megszüntetése, az ellenük történő támadások szigorúbb büntetése.
2. Visszaállítanák-e a gyakorló orvosok kötelező kamarai tagságát, a köztestület visszakapja-e az orvosi nyilvántartás és az orvosetikai rendszer működtetésének jogát?
A Mi Hazánk Mozgalom – az orvosokhoz hasonlóan – az egészségügyi szakdolgozók és a gyógyszerészek esetében is eltörölné kötelező kamarai tagságot! Az orvosi nyilvántartás és az orvosetikai rendszer működtetésének jogát az önálló Egészségügyi Minisztériumhoz delegálnánk.
3. Mikor és milyen elvek alapján gondoskodnak az orvosok és ápolók bérének fejlesztéséről? Milyen teljesítmény elemet látnak megfelelőnek és hogyan mérnék a teljesítményt?
Álláspontunk szerint az egészségügyi szolgálati jogviszony helyett vissza kell állítani a közalkalmazotti jogviszonyt és vele párhuzamosan a megbízási és vállalkozói szerződések megkötésének a lehetőségét. A közalkalmazotti bértáblát – a jelenlegi bérszínvonalon felül – szakmai és teljesítménypótlékkal egészítenénk ki. Az orvosok és ápolók közti bérszakadék csökkentése érdekében az ápolóknak visszaadnánk a veszélyességi és az ágymelletti pótlékokat. A pályakezdő orvosok és szakdolgozók számára szociális csomagot, szolgálati lakást és autót biztosítanánk.
A teljesítményalapú bérezés alapjául betegelégedettségi kérdőívek szolgálnának, ami az ellátás minőségén is javítana. Az egyes szakterületeken szakmai standardokhoz viszonyítanánk a teljesítményt, például a sebész hány beteget operál egy bizonyos időszak alatt, valamint mennyire komplikált, „high-tech” műtéteket végez.
1055 Budapest, Kossuth tér 1-3. telefon: +36 1 441 5637 www.parlament.hu
4. Milyen szereplőkkel és milyen ütemben tervezik pótolni a hiányzó szakmai irányelveket? Hogyan és milyen szinteken kívánják mérni az ellátás minőségét? Milyen formában és mértékben kívánják ezen eredményeket megjeleníteni, transzparenssé tenni?
Álláspontunk szerint a parancsuralmi rendőr-egészségügy helyett egy szakmai alapon szerveződő önálló egészségügyi tárcára van szükség! A szakmai irányelveket az egyetemi klinikáknak kell kidolgozniuk, ahol komoly tudás és szakértelem koncentrálódik. A négy egyetemi klinikát alapítványi kézből ismét állami fenntartás alá vonnánk és regionális szakmai irányító központokká alakítanánk. Az oktatás
gyógyítás mellett feladatuk lenne a régióhoz tartozó ellátórendszer működtetése és a szakmai utánpótlás biztosítása. Megszüntetnénk azt a káros gyakorlatot, hogy amíg a klinikák létszáma túlzsúfolt, a vidéki kórházak szakemberhiánnyal küzdenek.
5. Jelenleg a szociális ellátás jelentős része az egészségügyre hárul, gondozásra és nem gyógyításra szoruló páciensek foglalnak kórházi ágyakat. Hogyan, milyen ráfordítással, milyen szereplők bevonásával tervezik a szociális ágazat, krónikus ápolás, otthoni gondozás, illetve tágabban akár a hospice ellátás javítását?
Álláspontunk szerint a szakápolási célú fekvőbeteg-szakellátás átadása a szociális intézményekbe bérfeszültséghez vezet, mivel a szociális szférában még az egészségügyi dolgozóknál is kevesebbet keresnek. Azonnali, legalább 50%-os ágazati bérrendezést sürgetünk, hogy a szociális dolgozók ne küzdjenek megélhetési gondokkal.
Nem értünk egyet azzal sem, hogy amennyiben a beteg nem tudja vállalni a személyes térítési díj fizetését, akkor hazaküldik a kórházból. Jelenleg nagyjából 250 ezer honfitársunk élhet demenciával, azonban a szociális hálózat ennyi személyt nem tud ellátni, ezért az otthonápolást ajánlják a családoknak, amiért nem jár valódi támogatás. Álláspontunk szerint felnőtt hozzátartozók otthonápolásáért is járjon a minimálbér és az otthonápolást végzők jogviszonya minősüljön munkaviszonynak!
A szociális ellátórendszer kapacitása és az ellátás színvonalának a növelése érdekében a szociális kiadásokat fokozatosan az uniós átlaghoz kell közelíteni, de a társadalmi morálon is javítani kell. Rengeteg az idős, elhanyagolt beteg, akiknek nincs családjuk vagy egyszerűen magukra hagyták őket. A Mi Hazánk Mozgalom a keresztény értékrenden alapuló családi modell és társadalmi morál visszaállításán dolgozik, tisztességes öregkort kell biztosítani idős honfitársainknak!
6. Mi a véleményük a kötelező és választható oltások jelenlegi hazai rendszeréről? Terveznek-e felvilágosító kampányokat, oktatást a védőoltások népegészségügyi és gazdasági hasznosságának bemutatására?
Magyarországon világviszonylatban is kiemelkedően magas, 12 a kötelező gyermekoltások száma és példátlanul szigorú oltási rendszer működik, ehhez képest nincs átlátható kártalanítási rendszer az oltáskárosultak számára.
2
Felháborítónak tartjuk, hogy évtizedek óta senki nem vállal felelősséget ezeknek az invazív beavatkozásoknak a kockázataiért!
A gyógyszer- és oltáslobbi befolyását visszaszorítanánk, a bizonyíthatóan bekövetkezett oltás vagy gyógyszer mellékhatások következtében a gyártókat kártérítési összegek megfizetésére köteleznénk. Átlátható adatközlést követelünk az oltások hatékonyságáról, a kötelező gyermekkori oltások rendszere helyett pedig a szabad választás lehetőségét támogatjuk, ahogy erre számos példa van az unión belül is!
7. Mi az elképzelésük a preventív szemlélet erősítéséről egészségügyben? Hogyan kívánják elérni a szűrővizsgálatokon való nagyobb arányú részvételt, az egészséges életmód elterjedését?
A Mi Hazánk Mozgalom álláspontja szerint a mentális és fizikális egészségvédelem, a megelőzés az egészségügy alapját kellene, hogy képezze. Egészségesebb magyar élelmiszerekkel látnánk el a lakosságot és – gyermekkortól kezdve – az egészséges életmódot támogató programokat vezetnénk be. Az egészséges életmódot adókedvezményekkel ösztönöznénk, támogatnánk a munkáltatókat a munkahelyi egészségfejlesztésben, a nemdohányzók számára extra szabadnapot adnánk.
A Mi Hazánk Mozgalom tiszteletben tartja a test feletti önrendelkezési jogot, ezért a kötelező beavatkozásokat nem támogatjuk! Önkéntes széleskörű szűrőprogramot hoznánk létre, az ajánlott szűrővizsgálatokon való részvételt munkahelyi szabadsággal, TB-visszatérítéssel motiválnánk.
8. Hogyan, milyen életkortól, milyen módszerekkel kívánják javítani az egészséggel kapcsolatos oktatás-nevelést? Milyen szerepet szánnak ebben a közoktatásnak és a közszolgálati médiumoknak?
Az egészséggel kapcsolatos oktatást-nevelést minél korábban, akár az iskolakezdéssel el kell kezdeni. Ehhez az általános iskolai oktatástól kezdődően vissza kellene állítani az egészségtan tantárgyat, melynek oktatását középiskolai és felsőoktatási szinten is folytatni kell, emelt színvonalon. Az iskolákban dohányzásprevenciót vezetnénk be, továbbá jelentősen korlátoznánk az okos eszközök használatát, helyettük az élő játékot és társalgást ösztönöznénk.
A gyermeket motiválni kell a rendszeres sportra, testmozgásra! Az államnak az amatőr sportot is támogatnia és népszerűsítenie kell, amelybe a TV-t, sajtót és rádiót maximálisan be kell vonni.
9. Milyen terveik vannak a közfinanszírozott fogorvosi alapellátás, valamint a szakellátás, különös tekintettel az iskolafogászati ellátás struktúrájával, finanszírozásával, lehetőségeivel kapcsolatban?
A Mi Hazánk Mozgalom álláspontja szerint a praxisjogot újra kell definiálni, el kell rendelni, hogy a praxisjog csak természetes személyé lehet és az orvos nem adhatja bérbe harmadik félnek. A teljesítménydíjazást a rendszer kifehérítése érdekében a piaci árakhoz kell közelíteni úgy, hogy közben a fix díjak se csökkenjenek. Fontosnak tartjuk, hogy a betegek tisztában legyenek az ingyenes ellátások
3
listájával és valós civil kontroll működjön. Az iskolafogászati feladatot a területi ellátási kötelezettséggel rendelkező gyermek vagy vegyes típusú szolgáltatók preventív és definitív ellátási feladatává integrálnánk.
10. Mi a véleményük a szolidaritás alapú egészségügy helyzetéről a magán állami ellátás kapcsolatának jelenlegi alakulása mellett? Milyen terveik vannak a két szektort illetően?
Álláspontunk szerint a biztonságos betegellátás érdekében lehetővé kell tenni az állami és magánszektor közötti szabad, de szabályozott átjárás lehetőségét. Az állami rendszer a magánellátás elő- és utókezelőjeként és felelősségbiztosítójaként is működik, cserébe a magánszférát be kellene vonni az állami várólisták csökkentésébe, mely beavatkozások után a TB terhére térítést kapnának.
A nagyobb műtétek elvégzésére a magánegészségügyben dolgozók rendelkezésére kellene bocsájtani az állami, jól felszerelt kórházakat az esti órákban vagy hétvégén, amikor a legtöbb műtő amúgy is üres. Létezhet olyan alternatíva is, amikor a magánegészségügy bérli az állami infrastruktúrát és a bérleti díj csökkentése érdekében beiktatja az ellátásba bizonyos százalékban az állami betegeket.
11. A következő 4 évben hány százalékra szeretnék emelni a GDP arányos állami egészségügyi kiadásokat?
A Mi Hazánk Mozgalom az egészségügyi kiadásokat fokozatosan felzárkóztatná az uniós átlaghoz és a GDP 10%-ára emelné. Ehhez a bizonyítottan drasztikusan egészségkárosító anyagokat tartalmazó termékek gyártóit és forgalmazóit arra köteleznénk, hogy fizessenek egészségügyi hozzájárulási adót az eladott termékek után, amiből éves szinten 1.500 milliárd Ft bevételt várnánk
A szociális hozzájárulást visszaalakítanánk egészségbiztosítási- és nyugdíjjárulékká, hogy azt csak meghatározott célra, az egészségügyi- és nyugdíjrendszer finanszírozására lehessen költeni. Szükségesnek tartjuk továbbá az állami egészségügyi intézmények költségvetésének átszervezését és szigorú ellenőrzését. A finanszírozás alapja a betegségmenedzsment helyett az egészségjavítás legyen, csak a hatékony és eredményes beavatkozásokat kell finanszírozni, amihez elengedhetetlen a lakosság egészségi állapotának a felmérése és folyamatos monitorozása. Az eredményeket minden állampolgár számára hozzáférhetővé tennénk!
Budapest, 2026. február 21.
Tisztelettel:
Szabadi István országgyűlési képviselő
*****
A hoszabb verzió itt érhető el.