Bevezetés
Az egészségügyi kártérítési perek száma az elmúlt években folyamatosan növekszik, ami egyrészt a betegek jogtudatosságának erősödésével, másrészt az egészségügyi ellátórendszer terheltségével hozható összefüggésbe. A műhibaperek nemcsak jelentős anyagi kockázatot jelentenek az egészségügyi szolgáltatók és az orvosok számára, hanem komoly szakmai és reputációs következményekkel is járhatnak.
A perek lefolytatására érdemi hatást gyakorolt a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) hatálybalépése, amely megváltoztatta a perkoncentráció, a bizonyítás és különösen a szakértői eljárás kereteit. Mindez a műhibaperekben – azok speciális bizonyítási igényei miatt – kiemelt jelentőségű.
A cikk célja, hogy bemutassa az egészségügyi kártérítési perek legfontosabb fogalmi és eljárásjogi sajátosságait.
Az egészségügyi kártérítési perek fogalmi keretei
A kár fogalma
A kártérítési felelősség alapja a kár bekövetkezése, a károkozó magatartás, valamint a kár és a károkozó magatartás között fennálló okozati összefüggés.
A Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) alapján megkülönböztetünk vagyoni és nem vagyoni károkat. Vagyoni kár lehet például a gyógykezeléssel összefüggő többletköltség, gyógyszerköltség, jövedelemkiesés, vagy idetartozhat az ápolási költség, míg nem vagyoni kárként jelenik meg az életminőség romlása, a fájdalom, az okozott lelki trauma és sérelem is.
A Ptk. értelmében a károkozó teljes kártérítés körében köteles megtéríteni a károsult vagyonában beállt értékcsökkenést, az elmaradt vagyoni előnyt és a károsultat ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségeket is.
A sérelemdíj jelentősége
Sérelemdíj követelhető minden olyan esetben, amikor a beteg személyiségi jogai, például a Ptk.-ban nevesített élet, testi épség és az egészséghez való jogai sérülnek. A Ptk. kimondja, hogy akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért. A sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges.
Az orvosi műhiba fogalma
A műhiba nem jogszabályban definiált fogalom, hanem a bírói gyakorlat által kialakított gyűjtőfogalom, tehát jogi értelemben nem létezik az orvosi műhiba fogalma sem a polgári, sem a büntetőjogban. Általánosságban minden olyan egészségügyi ellátással összefüggő szakmai szabályszegés idesorolható, amely eltér a szakmai szabályoktól, és okozati összefüggésben áll a betegnél bekövetkezett kárral.
Kártérítési felelősség a műhibaperekben
A Ptk. kimondja, hogy aki személyiségi jogainak megsértéséből eredően kárt szenved, a jogellenesen okozott károkért való felelősség szabályai szerint követelheti a jogsértőtől kárának megtérítését.
Az egészségügyi szolgáltató a szerződésszegéssel okozott károkért felel, mivel a beteg és a szolgáltató között egészségügyi szolgáltatási jogviszony jön létre. Ennek körében, ha az egészségügyi szolgáltató a szerződés megszegésével a betegnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa. Az egészségügyi szolgáltató akkor mentesülhet a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy az ellátást az adott helyzetben általában elvárható gondossággal nyújtotta.
E körben kiemelt jelentősége van az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvénynek (Eütv.), amely rögzíti az egészségügyi dolgozók és a betegek jogait és kötelezettségeit.
Az új Pp. releváns eljárásjogi sajátosságai a műhibaperekben
A szakértői bizonyítás szerepe
A bizonyítás történhet szakértői bizonyítás útján is. A Pp. értelmében szakértőt kell alkalmazni, ha a jogvita kereteinek a meghatározásához vagy a perben jelentős tény megállapításához, megítéléséhez különleges szakértelem szükséges. Az egészségügy speciális terület, amely különleges szakértelmet igényel, ezért a műhibaperek döntő többségében a bizonyítás központi eleme a szakértő és az általa készített igazságügyi szakértői vélemény. Az orvosszakmai kérdések megítélése a bíróság számára szakértő közreműködését teszi szükségessé.
Az új Pp. megköveteli a perkoncentráció elvét, amely azt jelenti, hogy a bíróságnak és a feleknek törekedniük kell arra, hogy az ítélet meghozatalához szükséges valamennyi tény és bizonyíték olyan időpontban álljon rendelkezésre, hogy a jogvita lehetőleg egy tárgyaláson elbírálható legyen. Ezzel összefüggésben elvárható, hogy a felek már a perfelvételi szakban előterjesszék bizonyítási indítványaikat, beleértve a szakértői bizonyítást is. Ennek elmulasztása esetén utólagos bizonyítás körében a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően a fél az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig csak kivételes esetben terjeszthet elő további bizonyítási indítványt, illetve bocsáthat rendelkezésre további bizonyítékot.
Kirendelt szakértő és magánszakértő
A gyakorlatban megkülönböztetjük a bíróság által kirendelt szakértőt és a fél által megbízott magánszakértőt. A Pp. szerint a fél a megbízásából eljáró szakértő, a magánszakértő által készített szakvélemény benyújtását indítványozhatja, és amennyiben a bíróság az indítványnak helyt ad, a fél köteles a magánszakértői véleményt a bíróság felhívásában meghatározott határidőn belül benyújtani. Ezzel ellentétben a bíróság indítványra szakértőt rendel ki, ha az adott szakkérdés vonatkozásában a bizonyító felek egyike sem indítványozza magánszakértő vagy más eljárásban kirendelt szakértő alkalmazását, valamennyi magánszakértői vélemény aggályos, vagy a más eljárásban kirendelt szakértő szakvéleménye aggályossága kiküszöböléséhez szükséges felvilágosítás megadása vagy a feltenni indítványozott kérdések megválaszolása érdekében szükséges.
A szakértői vélemény értékelése
A szakértői vélemény nem köti a bíróságot, annak megalapozottságát a bíróságnak minden esetben vizsgálnia kell. Csak akkor fogadható el az ítélkezés alapjául, ha a szakértői következtetés a bizonyítékok láncolatába beilleszthető, a per egyéb adataival és tényeivel összhangban áll. Amennyiben a szakvélemény aggályos, azaz hiányos, homályos, ellentmondásos vagy egyébként kétséges, akkor sem alapozhat meg ítéleti döntést, ha azt maguk a felek nem vitatják.
Záró gondolatok
A jogi keretek bemutatása azt is érzékelteti, hogy az egészségügyi kártérítési perek nem pusztán utólagos jogi elszámolást jelentenek, hanem közvetett módon az egészségügyi ellátás minőségére és biztonságára is hatással vannak. A következő lapszámban bemutatom a mostani bírósági gyakorlatot, ezzel összefüggésben a gyakorlati tapasztalatokat, trendeket, valamint a gyakorlat alapján tanulságokat és gyakorlati következtetéseket fogalmazok meg.