Lapzártáig volt lehetőség társadalmi egyeztetés körében a társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyszerekről és a támogatás összegéről szóló 1/2003. (I. 21.) ESzCsM rendelet, valamint az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról szóló 44/2004. (IV. 28.) ESZCSM rendelet módosításáról szóló BM rendelet tervezet véleményezésére, melyet a Magyar Orvosi Kamara – a már szokásosnak mondható – igen rövid határidővel kapott meg. A tervezet preambuluma szerint: A betegbiztonság szem előtt tartásával szükséges lehetővé tenni, hogy – elsősorban a krónikus betegek kényelme érdekében – bizonyos esetekben gyógyszerész vagy okleveles kiterjesztett hatáskörű ápoló is írhasson fel társadalombiztosítási támogatással gyógyszert.
A területi szervezetek vezetőinek és a MOK Háziorvosi Szakmai Tagozat egybehangzó véleményével a tervezetet jelen formájában nem tartottuk megfelelőnek, kiadását nem támogattuk, amiről közleményt is adtunk ki. https://mok.hu/hirek/mokhirek/a-betegbiztonsag-nem-lehet-kiserleti-terep-a-gyogyszerrendeles-uj-szabalyozasa-igy-elfogadhatatlan
De nézzük, mi is áll a nagy port kavart közlemény hátterében.
A nem orvosi gyógyszerrendelés lehetőségének kiterjesztése többéves előzményre tekint vissza. A kompetenciabővítés gondolata elsőként körülbelül két éve merült fel az okleveles kiterjesztett hatáskörű ápolók (APN) esetében, amikor a döntéshozók az orvoshiány enyhítésének eszközeként vetették fel többek közt a vényírási jogosultság kiterjesztését. A MOK ekkor jelezte: partner a biztonságos szabályozás kialakításában, de kizárólag megfelelő szakmai garanciák mellett.
2024 októberében a gyógyszerészek bevonásának lehetősége egy szakmai rendezvényen, az egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkár egy elejtett mondatából vált ismertté a kamarai vezetés számára. A MOK elnöke ezt követően telefonon jelezte Bidló Juditnak együttműködési szándékát, hangsúlyozva az orvosi szempontok érdemi megjelenítésének szükségességét.
2025 januárjában az OKFŐ alapellátási munkacsoport ülésén a jelen lévő háziorvosok ismét jelezték: amennyiben készül ilyen tervezet, arról szakmai egyeztetés szükséges. A téma ezt követően többet nem került napirendre.
2025 júniusában kihirdettek a Magyarország versenyképességének javítása érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2025. évi LXVII. törvényt, amely számos jogszabályt módosít, és felhatalmazást ad arra, hogy bizonyos esetekben gyógyszerész vagy okleveles kiterjesztett hatáskörű ápoló is társadalombiztosítási támogatással gyógyszert írjon fel. A kamarát nem vonták be a döntés-előkészítésbe, a MOK a jogszabálytervezetet nem kapta meg, azt előzetes szakmai egyeztetés nélkül fogadták el. Ígéretet kaptunk arra, hogy a részletszabályok kidolgozásába később bevonják az orvosokat.
2025 augusztusában a MOK hivatalosan jelezte a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) felé, hogy nem fogadja el az orvosokat megkerülő kompetenciakiterjesztést. Erről jegyzőkönyv készült. A két kamara között szakmai egyeztetés azonban ennek ellenére nem indult.
2025 októberében a MOK kezdeményezésére egészségügyi kerekasztal alakult, amelyen az MGYK is részt vett. A novemberi és 2026. januári üléseken a MOK következetesen jelezte: hallott a készülő rendeletről, azonban nem ismeri a annak tartalmát, és igényt tart a kidolgozói munkában való részvételre.
2025 decemberében az MGYK elnöke Magyar Szakmai Kamarák Szövetségének fórumán hangsúlyozta, hogy minden kamara saját szakterületén rendelkezik a legalaposabb tudással, beleértve a jogi és etikai kereteket is, amiről az MSZKSZ nyilatkozatot is adott ki. Ugyanakkor ez a megállapítás nem tükröződött a kidolgozási folyamatban.
A jelenlegi rendelettervezetet az orvosok akkor kapták meg, amikor az ország minden állampolgára: a kormány egyhetes határidővel társadalmi vitára bocsátotta. Információink szerint a tervezetet informális csatornákon, elsősorban a gyógyszerészi kamara vezetésével egyeztetve alakították ki, az orvosi köztestület bevonása nélkül.
A kamara álláspontja szerint a szabályozás súlyos betegbiztonsági garanciákat nem rögzít: nem tisztázott a felelősség, a klinikai újraértékelés mechanizmusa, a magas kockázatú gyógyszerek köre, valamint az informatikai és adatvédelmi feltételek. Álláspontjuk szerint a jogszabály nem illeszkedik átfogó alapellátási koncepcióba, és elsősorban az orvoshiányból fakadó kapacitásproblémák kezelését célozza.
A MOK végső álláspontja: a rendelet jelen formájában nem elfogadható. A kompetenciabővítés csak széles körű szakmai egyeztetést, tételes betegbiztonsági garanciákat és egyértelmű felelősségi szabályozást követően vezethető be.